Elathan verse:
Nem mondott hozzá címet ezért én elkeresztelem :P
Bérgyilkos
Szeme sarkában egy árnyékot látott,
Tudta, maga a Bérgyilkos járt ott,
Tudta, végzete utolérte,
Maga a Bérgyilkos jött el érte.
Tudta, az őrökért hiába kiált,
Tudta, a Bérgyilkos nem ejtett hibát,
Tudta, most már mindennek vége,
Maga a Bérgyilkos jött el érte.
Saját versek
Világomban
Taposunk együtt a sárban
Látom te is ezt teszed
Úszunk szemben az árral
És én úszok melletted
Bakancsunk a bánat
A sár pedig a mai világ
Az igazért akárki kiállhat
De elkövet egy nagy hibát
Mert minden nap
Minden nap látom
Csak imádkozik a pap
Nincs igazság a világon
Mi csak ülünk a tv előtt
És nézzük a hazugságot
Mi csak ülünk a déli pihenőn
És nézzük a napi átkot
Ha megyünk az utcán
Egy csöves éppen maga alá csinál
Érezzük a szenny átható szagát
Mely megmutatja milyen az élet
Nincs olyan aki megvédene
Aki elénk állna
Nincs olyan aki megvédene
Az ellenségre halált kiáltva
Csak táncolunk a golyók elöl
Madzagon táncoltatnak minket
Az élet színpadán báboznak velünk
Innen menekvés már nincsen
Kitartó
Rozsdás penge áll a falban
Nincs szükség a hazug szavakra
Veled megyek mindenhova
Kitartok én úgy mint soha
Harcolj te is az igazadért
És a nyomorult életedért
Egy balta áll a fejedben
De így is kard a kezedben
Aki ostoba, aki áruló
Aki szép aki jó
életedet teszik tönkre,
bele döglenek a földbe
Nem tudok
Nem tudok verset írni
Nem tudok szépen nézni
Nem tudok elindulni
Nem tudok gondolkozni
Nem tudom azt amit mindenki tud
Nem tudok semmit ezért elindulok
Nem tudom az utat hogy merre menjek
Nem tudom hogy a sors merre vethet
Nem tudom mit csinálok
Nem tudom azt mire várok
Nem tudom hogy mennyi kell még
Nem tudom megélni más életét
Nem tudom hogyan jó neked
Nem tudom hogyan bánjak veled
Nem tudom mire vagyok jó
Nem tudom mire jó a szó
Nem tudom merre vet a sors
Azt tudom hogy most még itt vagyok
Nem értem
Nem értem miért adok
Nem értem miért kapok
Nem értem miért Fekete a fehér
Nem értem azt hogy mi a létezés
Nem értem azt amit beszélsz
Nem értem azt hogy miért félsz
Nem értem mit teszek és gondolok
Nem értem azt amit mondok
De azt értem hogy itt vagyok…
Foszlás
Kitettem a testem rohadni az útra
A nap forrón égeti, marja
Dögkeselyűk gyülekeznek a szagra
És vicsorgó pofával szálnak rája
Belecsípnek a rohadó húsba
A fájdalom belülről köt gúzsba
Ebből élnek ők
A rohadó húst zabáló keselyűk
Legyek szállnak rá
Ők rendeznek most lakomát
Szövetről szövetre fúrnak
A percek az órák múlnak
Időről időre kevesebb
Kevesebb hús marad a testemen
Csontjaimban kukacok mozognak
A keselyűk esnek neki az agyamnak
Átható bűz terjed az úton
És a házakon túl
Szemem kifordulva mered az égre
Éljen! Meghaltam végre
Életem vagy halálom legszebb napja ez
Dögök élősködnek testemen
A föld elszív mindent
Csak menjek már el innen
Búgócsiga
Színes és forog
A gyönyörű búgócsiga
Kék piros melódiákat dalol
A földön forogva
A muzsikát senki sem hallja
Csak magukra gondolnak
Élet táncában forog
A csiga magában dalol
Mert mi is ott vagyunk az egyik körben
Életünk furfangos útja
Mi is meghalljuk egyszer
Aztán újra meg újra
Amíg a hatalom él és ő zenél
Ő fújja a halál furulyáját
Addig az ember süket és nem él
Járja némán a halál táncát
Addig nem lesz béke s szabadság
Mind csak egy hangjegy vagyunk az életben
Addig nem lesz összefogás
Amíg a halál fújja a muzsikát
